Szakmai szemmel

Bobák Ildikó–moderntánc pedagógus

A Lendület Táncklub bemutatóján egy forró júniusi napon több százan zsúfolódtunk össze az Óbudai Művelődési Ház színháztermében. A lelkes szülők, rokonok, barátok közt ülve elnéztem a színpadon táncoló gyerekeket, és a következők jutottak eszembe:...Hű de melegem van...szegények ott fönn is hogy izzadnak... persze ilyen jó zenére könnyű izzadni...izé, táncolni...nagyon fárasztó lehet nekik, ...mosolyognak mégis... biztos kigyúrták a tükör előtt...hülyeség, ezek őszintén mosolyognak...nahát de meleg van...Naaaaa! Tessék előttem visszaülni, nem látok rendesen...jól esik őket nézni...sokféle stílus, lendületes, dögös mozdulatok, jól felépített gazdag műsor és még valami...Mi is?...Az ami gyakran a profiknak számító iskolák bemutatóin is hiányzik, azoknál a gyerekeknél, akik pedig a táncos szakmára készülnek. Andi tanítványaiból ez a valami átütő erővel árad és tölti be a színháztermet, magával ragadva a nézőket is...Engem is, mit tagadjam, pedig ők csak hobbyból táncolnak.

Látom a technikai képzés hiányosságát / erre szakmai ártalomként külön szenzoraim fejlődtek /, de látom és érzem azt is, amit csak a szeretettel tanító pedagógusok tudnak átadni a gyerekeknek. Ez olyan dolog, amit nem lehet megtanulni, de az ember vagy így tanítson, vagy sehogy. Nagyon nehéz ám. A türelmetlenség, fáradtság, kétségbeesés – hogy ebből nem lesz semmi...miért nem figyelnek...ügyetlenek, nem is érdekli őket igazán – és hasonló gondolatok nagyon alá tudják ásni ezt az érzést. Nálam legalábbis. Andinál úgy tűnik nem. Ő mindig vidáman tudja átadni a mozgás a tánc örömét, csapatot tud kovácsolni a különböző gyerekekből, megtanítja őket a közös munka örömére, a színpad tiszteletére. Mindezt a semmiből csetlő – botló ámuló gyerekből. Ez a táncpedagógusi szakma legnehezebb része, amit Andi sikeresen old meg nap mint nap. Ennek köszönhetően láthattunk 2007. június 17–én felszabadultan táncoló, boldog gyerekeket, akik ezt a belső fényt továbbadják családjukban, iskolájukba, árasztják magukból és a táncon keresztül megtanulják a kitartást, összefogást, felelősségvállalást, önuralmat, de mindenekelőtt a munka lelkes örömét, amitől egészséges lelkületű felnőtté válhatnak. Jó ilyen gyerekeket látni manapság, ritka élmény.
Köszönöm Andi...

Tenki Tamás–táncos, moderntánc pedagógus
/Jeszenszky Endre örökké hű tanítványa/

Benyomásaim az utolsó előadásról

Sodró lendületű előadás élményét tapasztaltam meg. Fantasztikus energia áramlott a táncszámokból és az egész előadásból. A növendékek felől egyértelmű szeretet áradt a tanár felé. Hatalmas őszinte lelkesedésükkel és a tánc szeretetével feledtetni tudták velem a még fejleszteni való technikai hiányosságokat. A sodró lendületű előadás lehengerlő volt, nem hagyott időt unatkozni. Nagy dicséret jár a tanárnőnek, azért a rengeteg munkáért, amit ebbe az előadásba fektetett, és a gyerekeknek a soha nem szűnő mosolyért, lendületért.

Szülői szemmel

Zsuzsi és Évi anyukája

Andi néni nálunk egy fogalom. Gyerekeimnek a tánc többet jelent puszta táncolásnál, plusszt kapnak mint emberileg, mint pedagógiailag. Mindig nyugodt voltam, amikor a lányaim táncórákon voltak, mert egyfajta tartást, viselkedésbeli mintát adott nekik. Egy erős baráti viszony alakult ki a hosszú évek alatt a növendékek között csoporton belül és kívül egyaránt, és a növendékek és a tanár között is. Boldog vagyok, hogy a gyerekeim sikerélményben részesülnek nap mint nap, belső értékük fejlődik, ami ebben a rohanó teljesítményorientált világban talán többet ér néhány aranyéremnél.

Alexa anyukája

Egy éve kezdődött, amikor óvodás kislányomnak, a két éves, kissé szigorú és egyszínű balett-tanfolyam után valami színesebb, pezsgőbb tánctanfolyamot szerettem volna.

Az internetet böngészve megszámlálhatatlan tánciskola, tánctanfolyam, táncklub között feltűnt a Lendület Táncklub a korcsoportok ötletes elnevezéseivel. A személyes megismerkedés Bitay Andrea vezetővel és a beiratkozás után belecsöppentünk egy másik “dimenzióba”. Rendkívül profi, türelmes vezető, mindig megújuló zene, koreográfia, melyben a fellépő ruhák színei, sokasága elvarázsolja a nézőt. Az év végi színvonalas bemutató a koronája az egész éves edzéseknek, próbáknak. Mint szülő, ott ültem a zsúfolásig megtelt nézőtéren, nézve az előadást és lelkem tele volt melegséggel, büszkeséggel és örömmel, hogy gyermekemnek – gyermekeimnek- megtaláltam a megálmodott tánciskolát, tánctanárt és közösséget...